Ennyit drágult a bevásárlás a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben

A legnagyobb diszkontláncok a magyar vásárlók jelentős hányada számára megkerülhetetlenek. A Lidl mintegy 1801,6 milliárd forintos forgalmával toronymagasan vezeti a kiskereskedelmi ranglistát, nagyjából harmadannyi üzlettel és feleannyi dolgozóval, mint a második helyezett Spar. A Penny 678,5 milliárd, az Aldi 644 milliárd forintos forgalommal a hatodik, illetve hetedik helyen végzett.

Október végén ismét megvizsgálták a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteit, hogy feltérképezzék az árakat. A közel 20 termékből álló fiktív fogyasztói kosár értéke a szeptemberi esés után ismét emelkedett: 10 737 forint volt, szemben az egy hónappal korábbi 10 501 forinttal, ami 2,24 százalékos áremelkedésnek felel meg. Ez azonban gyakorlatilag az augusztusi szintre való korrekciót jelent, akkor 10 794 forintot mértek.

Jelentősen drágult a trappista sajt és a kristálycukor

A trappista sajtok kilója egy hónap alatt 16,03 százalékkal drágult. A hazai tejágazat komoly nehézségekkel küzd: alacsony felvásárlási árak, emelkedő költségek és egyre erősebb importverseny terheli a szektort. A közel tíz hónapja tartó válság a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket egyaránt sújtja. 2026 nyarán több mint négyéves mélypontra süllyedt a nyerstej hazai átlagára, miközben egyes feldolgozott tejtermékek átadási ára a 2022-es szintre esett vissza. A tej és tejtermékek importja soha nem látott magasságokat ért el: a joghurtok vagy a vaj esetében 70 százalék körüli az importszint, a sajté is elérte ezt, korábban ez 50 százalék körül mozgott.

A kristálycukor kilója október végén átlagosan 6,1 százalékkal volt drágább, ami a bevásárlás végösszegében észrevehetetlen eltérést jelent. A nemzetközi cukorpiacon szűkült a kínálat, az Európai Unióban pedig drasztikusan romlott a cukorrépatermés. Az Európai Bizottság szeptember végi becslése szerint az uniós cukortermelés 13,4 millió tonnára csökkenhet, ami 18 százalékos visszaesés az előző szezonhoz képest. A zárókészletek 3,06 millióról 2,32 millió tonnára mérséklődhetnek. A termeléscsökkenés mögött elsősorban az időjárási szélsőségek állnak, ami növelheti az unió importfüggőségét, miközben az exportpotenciál szűkül Franciaország és Németország gyenge termése miatt. Az elemzők rövidtávon 0,54 és 0,62 euró közötti árakkal kalkulálnak, ami átlagosan 212 forint/kilogrammos összeget jelent.

Éves összevetésben olcsóbb a bevásárlás

A 2,24 százalékos drágulás csak párszáz forinttal dobta meg a bevásárlás végösszegét, így a vevőknek egyelőre nincsen okuk az aggodalomra. Az előző év azonos időszakához képest ráadásul továbbra is lényegesen olcsóbb a bevásárlás: október végén az egy évvel korábbi állapothoz képest átlagosan 11,74 százalékkal került kevesebbe.

A szeptemberi fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, augusztushoz képest 0,2 százalékkal növekedtek. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,6 százalékkal, míg augusztusról szeptemberre 0,1 százalékkal mérséklődött a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3 százalékkal. Az októberi adatokat november 10-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

Kiderült: a pilóták közel negyede úgy repül, hogy túl fáradt

Négyből három pilóta azt mondja, előfordult már, hogy pár percre bealudt a pilótafülkében repülés közben. Az Európai Pilóták Szövetsége (ECA) által közel 7200 kapitány és elsőtiszt körében végzett felmérés eredményei alapján a pilóták többek között kevés pihenőidőről, a munkaidő meghosszabbításától való szorongásról és alkalmatlanná nyilvánításuk miatti félelmükről számoltak be.

A pilóták közel negyede (24 százalék) elismerte, hogy a legtöbbször elvállalja a repülést, ahelyett, hogy fáradtság miatt alkalmatlannak tartaná magát, míg további 16,8 százalék mondta azt, hogy inkább beteget jelent.

A repülésben a fáradtság oka lehet a hosszú szolgálati idő, a nem elegendő pihenés, a rendszertelen munkabeosztás és az időzónák közötti repülés, amelyek megzavarják a szervezet természetes alvási ciklusát. Ez jelentős biztonsági aggályt jelent, mivel ronthatja a pilóták ítélőképességét, lelassíthatja a reakcióikat, csökkentheti az éberségüket és a váratlan helyzetekre adott válaszaik reakcióidejét.

Az európai repülésbiztonsági előírások értelmében a légitársaságoknak a személyzet fáradtságának azonosítására, nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszereknek sokkal jobbaknak kéne lenniük.

Az augusztusi felmérés szerint a válaszadók háromnegyede legalább egy mikroalvást – rövid, akaratlan alvási epizódot – tapasztalt a repülőgép vezetése közben az elmúlt négy hétben. A legtöbb rövid alvásról az ír és a máltai légitársaságoknál dolgozó pilóták számoltak be. Több mint egyharmaduk azt állítja, nem alszik eleget ahhoz, hogy elkerülje a fáradtság felhalmozódását.

Annak ellenére, mennyire gyakori, hogy kimerültnek érzik magukat a pilóták, csak minden harmadik vallotta be, hogy fáradtság esetén alkalmatlannak jelenti magát a szolgálatra. A pilóták fele pedig elismerte, hogy a felmérést megelőző három hónapban olyan repülést hajtott végre, amikor túl fáradtnak kellett volna nyilváníttatnia magát a repüléshez. A válaszadók közel fele nyilatkozta, hogy fél a negatív következményektől, attól, hogy fáradtság miatt alkalmatlannak mondja magát, s mindössze 11,9 százalékuk bízik a légitársaság úgynevezett fáradtságjelentési rendszerében.

Ian Holder, a Baines Simmons repülésbiztonsági tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint jelentős különbségek tapasztalhatóak a légitársaságok és a nemzeti hatóságok fáradtságkezelési módszereiben. Hangsúlyozta, hogy az eredmények a pilóták első kézből származó tapasztalatait tükrözik, nem pedig a repülésbiztonsági eredmények közvetlen mérését, de elmondta, hogy az eredmények három éven át tartó következetessége arra világított rá, ez valóban figyelmet igénylő terület. Mintaként említette Finnországot és Hollandiát, ahol szigorúbb a fáradtságjelentési kultúra.

A felmérés szerint az ír és a máltai légitársaságoknál dolgozó pilóták voltak azok, akik a leginkább féltek a vezetőség megtorlásától, és a legkevésbé bíztak a jelentési rendszerekben. Spanyolországban, Írországban és Franciaországban volt a legmagasabb azoknak a pilótáknak az aránya, akik azt mondták: fáradtan is repülnek. A spanyolországi légitársaságoknál dolgozó pilóták kétötöde, az ír és franciaországi légitársaságoknál dolgozók egyharmada pedig azt mondta, hogy szinte mindig fáradtan repül. Ez az arány az Egyesült Királyságban működő légitársaságoknál repülő pilótáknak csak tizede.

A fapados légitársaságoknál a pilóták mindössze 15,6 százaléka vélte úgy, hogy légitársasága jól kezeli a fáradtság kockázatát, szemben az ACMI-nál vagy a wet-lease üzemeltetőknél tapasztalt 18,6 százalékkal.

A pilóták közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy a felmérést megelőző hónapban legalább egyszer élt a parancsnok belátási jogával – amely lehetővé teszi a kapitányok számára, hogy kivételes körülmények között meghosszabbítsák a személyzet munkaidejét vagy csökkentsék a pihenőidőket. Közel 70 százalékuk azonban aggodalmát fejezte ki a szolgálatuk meghosszabbításának megtagadása miatt. A fapados és wet-lease légitársaságok pilótái, valamint az Írországban és Máltán bejegyzett légitársaságoknál dolgozók számoltak be a legnagyobb aggodalmakról.

Tanja Harter kapitány, az ECA elnöke szerint a légitársaságoknak és a szabályozó hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk, ahelyett, hogy a pilótákra hagynák a kockázatok kezelését. Felszólította az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét, hogy szigorítsa a fáradtságkezelési szabályokat, és biztosítsa, hogy a légitársaságok betartsák a nem büntető jellegű jelentéstételeket és a parancsnok mérlegelési jogkörének precízebb tisztázását.

A szfinx és a hattyú – az osztrák ékszeripar büszkeségei

Ausztria nemcsak lenyűgöző tájairól és gazdag zenei örökségéről híres, hanem arról is, miként lehet a finom kézművességet globális luxusmárkává formálni. A Freywille szárnyas szfinxe és a Swarovski elegáns hattyúja mögött évszázados innováció, művészi alázat és páratlan üzleti érzék áll.

A Freywille: 75 év saját vizuális univerzum

A világmárkák közül az egyik legkülönlegesebb a Freywille, amely immár 75 éve teremt saját vizuális univerzumot maga körül. Michaela Frey iparművész 1951-ben alapította meg manufaktúráját, amely kezdetben osztrák népművészeti motívumokkal és tűzzománc tárgyakkal foglalkozott. A bécsi Mariahilf negyedben készültek az első darabok, eleinte ékszerdobozkák és virágos nyelű fésűk. Mivel férje brit volt, Michaela sok időt töltött Angliában, így a londoni Harrods luxusáruház hamar leadta az első rendelést, ezúttal már kifejezetten ékszerekre.

Az apró műalkotások annyira népszerűvé váltak a hatvanas és hetvenes években, hogy elindult a nemzetközi terjeszkedés. A Harrods mellett olyan neves divatházaknak készítettek karkötőket, gyűrűket és medálokat, mint az Yves Saint Laurent vagy a Hermès. Később Friedrich Wille vette át a cégvezetést, felesége, Simone Grünberger-Wille pedig meghatározta a márka új művészeti irányvonalát: megszülettek a Monet, Klimt és Hundertwasser munkássága előtt tisztelgő kollekciók, párhuzamosan bevezették a 18 karátos aranyat és briliánsokat is tartalmazó finomékszer-vonalat.

Kézműves munkaórák és művészeti kutatás

A márka alapgondolata, hogy az ékszerek nem egyszerű díszek, hanem önálló műtárgyak. A cég emblémája, a szárnyas szfinx az ősi egyiptomi és krétai kultúrában a mindent látó megfigyelő szimbóluma volt. Az árakat nem elsősorban az alapanyag, hanem a ráfordított idő határozza meg: egyetlen darab akár 80–100 kézműves munkafolyamaton megy keresztül. A 24 karátos aranyporral és palládiummal gazdagított felületek mögött hosszú, precíz folyamat áll. Egy új kollekció megszületését komoly művészeti kutatás, kézi vázlatok és színkísérletek előzik meg; a tervezők akár két éven át is dolgoznak egy-egy témán. Az üvegporból és ásványokból álló tűzzománcot 800 fokon megolvasztják, majd négy rétegben viszik fel a fémalapra.

Mivel a tűzzománc érzékeny anyag, a mindennapi viselés kevésbé ajánlott – ezek elsősorban alkalmi, ünnepi kiegészítők. A márkaboltok jelen vannak az elegáns butiknegyedekben és a nemzetközi reptereken is. Magyarországon 2002-ben nyílt meg az első üzletük; Budapest azért is kedvelt célpont, mert a történelmi és építészeti örökség – különösen a szecesszió – rendkívül hasonló.

A Swarovski: a kristályok világa

A másik leghíresebb osztrák ékszermárka kétségkívül a Swarovski. Daniel Swarovski 1862-ben született Csehországban, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb üveg- és kristályüveg-csiszoló gyára működött. Már gyermekkorában magával ragadta a kristályok csillogása, később neves csiszolóműhelyekben tanulta ki a szakmát. Egy bécsi kiállítás hozta el a sorsdöntő pillanatot: ott, 21 évesen határozta el, hogy forradalmasítja a szakmát. Sigmund Schuckert és Thomas Edison technikai újításai adták az ihletet egy automata kristályvágó gép kifejlesztéséhez, amely tökéletesen munkálja meg az anyagot. Álma kilenc évvel később, 1892-ben valósult meg a szabadalommal. A ma ismert vállalat elődjét 1895-ben alapította meg sógorával, Franz Weisszel és Armand Kosmannal; a cég mindmáig családi tulajdonban van.

A Swarovski ma már nem csupán kristálymárka, hanem a világ egyik leghíresebb turisztikai látványossága is – saját múzeummal, boltokkal és éttermekkel. Az Innsbruck melletti wattensi látogatóközpont jelképe egy földből kiemelkedő, fűvel borított óriásfej, kristályszemekkel. A cég emblémája a hattyú sziluettje, a tisztaság és elegancia szimbóluma; jellegzetes színe az ezüsttel kombinált éjkék, valamint a „Swarovski-piros”. Külön kategóriát képvisel az Aurora Borealis hatású kristály, amelyet a Dior divatházzal közösen fejlesztettek ki az 1950-es években. Évente két fő kollekciót terveznek, klasszikus és extravagáns ékszerekkel, táskákkal és órákkal.

Miért nincs hasonló magyar világmárka?

A két osztrák sikersztorit látva felmerül a kérdés: a magyar tervezők és mesterek miért nem tudtak előrukkolni hasonlóan globális világmárkával? A II. világháború utáni időszak Kelet-Közép-Európában egyáltalán nem kedvezett a luxusiparnak, a kézművességnek és a divatnak. Az államosítás és a központi irányítás elfojtotta a magánkezdeményezéseket, a nemzetközi kapcsolatok pedig végletesen korlátozottak voltak. Bár ma rengeteg tehetséges fiatal művész dolgozik Magyarországon, ékszertervezéssel viszonylag kevesen foglalkoznak, akik pedig igen, többnyire szűkebb rétegnek szóló kortárs stílust képviselnek. Egy komoly ipari háttér megteremtése, a nemzetközi terjeszkedés és a globális brandépítés csillagászati összegű befektetést igényelne, a siker pedig még így sem borítékolható – a globális piac ma már telített.

Humanitárius missziók folytatásáról állapodtak meg az orosz és az ukrán emberi jogi biztosok

A harci érintkezési vonal közelében élő embereket segítő humanitárius missziók rendszeres folytatásáról állapodott meg Jana Lantratova orosz és Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos. Az orosz ombudsman vasárnap számolt be a megállapodásról a Max-csatornáján.

Lantratova az orosz ellenőrzés alá vont Herszon megyei Oleski városban pénteken közösen végrehajtott missziót az első lépésnek nevezte, és közölte, hogy Lubineccel megegyezett a rendszeres humanitárius akciók szervezésében. „A harci érintkezési vonal közelében élő embereknek folyamatos támogatásra van szükségük. Arra fogunk törekedni, hogy a segítség rendszeresen eljusson hozzájuk” – írta az orosz biztos.

Lantratova sikeresnek nevezte az oleski humanitárius missziót, amelynek keretében segélyt szállítottak a településre, és evakuálták onnan azokat a lakosokat, akik távozni kívántak. Megállapította, hogy mindkét fél teljesítette a megállapodásokat, és köszönetet mondott Melania Trump amerikai first ladynek a személyes szerepvállalásáért, a segítségért és a koordinációért. Melania Trump pénteken azt közölte, hogy több mint 750 embert szállítottak el a településről.

A tűzszünet Oleski körzetében kedd hajnalban lépett életbe, és a tervek szerint vasárnap késő estig tart.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy este nyolctól reggel nyolcig az orosz légvédelem 235 ukrán repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezetet fogott el és semmisített meg 17 régió felett. A RIA Novosztyi hírügynökség a tárca összesített adataira hivatkozva azt írta, hogy a légvédelem október folyamán 27 988 ukrán drónt lőtt le, közülük a legtöbbet, 1750-et október 6-án.

Lakóépületekben, raktárakban és egy egészségügyi intézményben is károk keletkeztek – jelentették az ukrán hatóságok. Gleb Nyikitin, a Nyizsnyij Novgorod-i régió kormányzója a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy a Ksztovói járást ért tömeges dróntámadás nyomán károk keletkeztek egy iparvállalatban. A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki hírportál által idézett források szerint a Lukoil ksztovói olajfinomítójában tűz keletkezett.

A moszkvai katonai tárca az éjszakai orosz dróntámadás célpontjai között nevezte meg a Szumi megyei, a fegyverszállítás szempontjából fontosnak mondott Konotop vasútállomás forgalomirányító létesítményeit és egy, az ukrán fegyveres erőknek szánt rakományt szállító hajót Odesszától 69 kilométerre délnyugatra, a Fekete-tengeren.

Kiderült, mennyivel emelkednek jövőre a nyugdíjak

A Pénzügyminisztérium péntek éjjel benyújtotta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A nyugdíjak januárban automatikusan emelkednek az előző évi infláció mértékével, azaz 2027-ben 3 százalékkal.

A 2027-es költségvetés tervezete az így kiszámolt értékek alapján az alacsony nyugdíjak esetében további emeléseket is tartalmaz. Az emelés sávosan oszlik el, hogy a legkevesebbet kapókhoz jusson a nagyobb segítség – magyarázzák a kormány.hu oldalon megjelent szövegben.

Akinek a 2027. januári 3 százalékos emelés után 108 000 forint alatt lenne a nyugdíja, egységesen havi 120 ezer forintot fog kapni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjminimumból élő idősek az eddigi juttatás több mint négyszeresét kapják kézhez.

Akinek 108-125 ezer forint közé esik a nyugdíja a 2027. januári 3 százalékos emelés után, annál ezen felül 12 ezer forinttal nő az összeg. 125-130 ezer forint között további 10 ezer forinttal, 130-135 ezer forint között további 8 ezer forinttal emelik meg a járandóságot. A 135-140 ezer forint közötti nyugdíjakat 6 ezer forinttal emelik meg. A 140-146 ezer forint közötti nyugdíjakat egységesen 146 ezer forintra emelik.

A nyugdíjminimum és a sávos emelések mintegy 455 ezer nyugdíjast érintenek. Megmarad továbbá a 13. havi nyugdíj teljes kifizetése és a 14. havi járandóság első hetének kifizetése.

A minimálnyugdíj összege 120 ezer forintra emelkedik, a rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelik, az időskorúak járadéka pedig megduplázódik. A nyugdíjemelés mellett 2027-ben érkezik a nyugdíjasok SZÉP-kártyája is, amely 2,2 millió embernek jelent több bevételt. Minden 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő idős emberhez eljut jövőre ennek az első részlete, amit a pihenésen túl gyógyszerre és élelmiszerre is fordíthatnak majd – tájékoztat a kormány.

Ritka jó hetet zárt a pesti tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe növekvő forgalom mellett emelkedett a héten, a BUX pénteken 145 257,34 ponton zárt, ami 3208,75 ponttal, 2,26 százalékkal magasabb az előző heti záróértéknél. A heti forgalom 126,98 milliárd forintot tett ki az előző heti 104,67 milliárd forint után; a vezető részvények a Richter kivételével emelkedtek az előző héthez képest.

A 4iG-t támadások érték a Gondosóra program szolgáltatása miatt, a cég azonban visszutasította a túlárazásra vonatkozó állításokat. A társaság a 2022–2026-os szolgáltatási időszak egészére nettó 66,8 milliárd forint árbevétellel és öt év átlagában 4,8 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel számol. A cég szerint a díj nemcsak a program működtetését és a gondosórák biztosítását, hanem a teljes informatikai fejlesztést és a háttérinfrastruktúra kiépítését is fedezte. A szerződés lezárásával a 4iG fejlesztési költségen számolva mintegy 30 milliárd forint értékű szoftvert és eszközt ad térítésmentesen az állam tulajdonába, ezért a jövő évi költségvetési keret nem vethető össze közvetlenül a korábbi díjakkal. A szerződés 2026 végén lejár, a szolgáltatást ezt követően az állam működteti tovább.

A Fitch Ratings szerint Magyarország 2027-es költségvetési tervezete és középtávú hiánycéljai összhangban vannak a kormány azon célkitűzésével, hogy az ország 2030-ra teljesítse az euróbevezetés feltételeit. Amennyiben a kormány nem vezetne be hiteles költségvetési reformokat, és nem állítaná meg az államadósság emelkedését, leminősítés jöhet. A Fitch alapforgatókönyvében 2026-ra a GDP 7,3 százalékának, 2027-re pedig 5,4 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol.

Megjelent a kormány középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programja, amelyben a Pénzügyminisztérium a magyar gazdaság növekedési modelljének átalakítását, az államháztartási egyensúly helyreállítását és az euróbevezetés feltételeinek megteremtését tűzi ki. A program stratégiai célja, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági és költségvetési feltételeket, a tényleges csatlakozás időpontját azonban nem határozza meg.

A Waberer’s International Nyrt. bejelentette, hogy W Solum Holding Nyrt.-re változtatja a nevét, hogy a tőzsdei anyavállalat elnevezése jobban tükrözze az elmúlt években jelentősen kibővült cégcsoport portfólióját. A névváltoztatásról a december 8-i közgyűlés dönt, jóváhagyás esetén 2027. január elején lép hatályba.

A héten több vezető részvényre is célárváltozás érkezett. A UBS 5500 forintról 5700 forintra emelte a Mol célárfolyamát, az ajánlás változatlanul vétel. A Goldman Sachs 52 200 forintról 50 600 forintra csökkentette az OTP 12 havi célárát, de továbbra is vételre ajánlja a vállalat részvényeit.

A vezető részvények közül a Richter árfolyama 1,67 százalékkal esett, pénteken a részvény 12 950 forinton fejezte be a kereskedést, heti forgalma meghaladta a 21,7 milliárd forintot. Az OTP jegyzése 3,59 százalékkal nőtt, árfolyama pénteken 41 800 forinton zárt, heti forgalma 67,6 milliárd forintot tett ki. A Mol árfolyama 3,73 százalékkal erősödött, az olajipari részvény pénteken 5000 forinton zárt, heti forgalma több mint 29,5 milliárd forint volt. A Magyar Telekom árfolyama 4,24 százalékkal emelkedett, a részvény pénteken 2800 forinton fejezte be a kereskedést, heti forgalma 6,6 milliárd forintot tett ki. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 0,30 százalékkal csökkent, pénteken 8694,49 ponton zárt.

Kapitány István: több mint 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány

A kormány jövőre több mint 4000 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar gazdaság számára – közölte a gazdasági és energetikai miniszter szombaton a Facebook-oldalán. Kapitány István tájékoztatása szerint a költségvetési pénz mellett európai uniós, nemzetközi és pénzintézeti forrásokat, valamint magántőkét is bevonnak, és ebből a vissza nem térítendő támogatás meghaladja a 600 milliárd forintot.

A miniszter azt írta: a nemzetközi és a nyáron hazahozott uniós forrásokból jövőre több mint 900 milliárd forint jut a gazdaságba, ebből csaknem 700 milliárd forint a vállalkozások beruházásait, digitalizációját és energetikai korszerűsítését segíti. Emellett a Ganz Ábrahám-programban a bevonható magántőkével együtt akár 1000 milliárd forintnyi hitel és tőkebefektetés lehet elérhető a magyar cégek számára. A Ganz Nullás Hitellel már most kamatmentesen lehet gépet vásárolni és bővíteni a termelést – ismertette.

Kapitány István kiemelte, hogy a programok egymásra épülnek. A cél az, hogy egy magyar cég a beruházástól a digitalizáción át egészen az exportig eljusson, és saját termékkel, saját márkával jelenjen meg külföldön. Ennek érdekében 25 milliárd forinttal támogatják a vállalkozások exportját és külpiacra lépését – jelezte.

A miniszter hozzátette, a turizmus fejlesztésére 89 milliárd forintot fordítanak, mert az ágazatban jelentős lehetőségeket látnak, és véleménye szerint az elmúlt években talán ezen a területen voltak a legnagyobb igazságtalanságok a források elosztásában.

Kapitány István tájékoztatása szerint többévnyi stagnálás után átlátható feltételekkel kívánnak lendületet adni a magyar vállalkozásoknak. Azt írta, azt szeretnék, hogy az intézkedések eredményeit a cégek a sikereikben, a munkavállalók a fizetésükben, a családok pedig a megélhetésükben is érezzék. „Mert nem az a lényeg, mennyi pénzt költünk el, hanem az, hogy jól költsük el” – fogalmazott a miniszter.

Négy alig ismert lehetőség a kieső jövedelem pótlására az egészségpénztárból

Az egészségpénztárakban gyűjtött megtakarítás sokkal többre használható, mint azt a legtöbben gondolják. A tagság évek óta dinamikusan nő, a legtöbb pénzt azonban még mindig gyógyszertárakban, optikákban és magánrendelőkben költik el a tagok. Az egészségpénztári számla azonban nemcsak egészségügyi kiadásokra fordítható: a legtöbb pénztárnál önsegélyező szolgáltatások széles köre érhető el, amelyekkel olyan élethelyzetekben is pénzhez lehet jutni, amelyek az anyagi biztonság megőrzését segítik.

Megszűnt a 180 napos várakozási szabály

Az önsegélyező szolgáltatások igénybevételét sokáig nehezítette, hogy csak olyan megtakarítást lehetett felhasználni, amely már 180 napja a számlán volt. A korlátozás 2025 nyara óta megszűnt, a befizetések a beérkezés után azonnal felhasználhatók. Ez különösen akkor számít, amikor a jövedelem hirtelen csökken. A szükséges igazolásokat a legtöbb pénztár már elektronikusan is befogadja.

Táppénz-kiegészítés

A pénztártag a saját egészségpénztári számlájáról akár a fizetése mértékéig pótolhatja a táppénz miatti kiesést a keresőképtelenség teljes időtartamára. Keresőképtelennek számít az a szülő is, aki 12 évesnél fiatalabb gyermekét otthon ápolja. Kiegészíthető a baleseti táppénz vagy a baleseti járadék is. A táppénz kiegészítése egészségpénztári szolgáltatásként is nyújtható, a többi lehetőség önsegélyező szolgáltatásnak minősül. Utóbbiakat a pénztár saját igénylőlapján kell kérni, és a jogosultságot igazolni kell. Ezt a szolgáltatást a tag csak a saját keresőképtelensége esetén kérheti, családtag jogán nem jár.

Gyermekgondozási támogatás csed és gyed mellé

A gyermek születése után a család bevétele szinte mindig csökken. A csed és a gyed a korábbi jövedelemhez igazodik, a gyed azonban annak csak egy része, és felső korlátja is van. A pénztárból a folyósítás teljes ideje alatt kiegészíthető az ellátás, legfeljebb az alapjául szolgáló jövedelem mértékéig. A támogatás havonta vagy több hónapra egyben is kérhető a folyósító szerv igazolása alapján. Örökbefogadói díj mellé is igényelhető.

Gyermeknevelési támogatás gyes mellé

A gyes összege bruttó 28 500 forint, és évek óta nem változott. Mivel fix ellátásról van szó, a gyesen lévő szülő hozzájárulása a családi költségvetéshez érezhetően kisebb. A pénztárból a gyes legfeljebb a saját összegének mértékével egészíthető ki, így az ellátás megduplázható. A kiegészítés a gyes teljes időtartamára kérhető, akár közvetlen hozzátartozó számára is, a jogosultság igazolása mellett.

Álláskeresési támogatás

A munkahely elvesztése az egyik legnagyobb lyuk a családi kasszán. Az álláskeresési járadék csak korlátozott ideig jár, összege pedig jellemzően elmarad a korábbi jövedelemtől. A pénztárból a járadék a folyósítás teljes idejére kiegészíthető, legfeljebb az alapjául szolgáló összeg mértékéig. Ez a szolgáltatás a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre is használható.

Adóvisszatérítés otthon lévő szülő helyett

Az egészségpénztári befizetések 20 százaléka, évente legfeljebb 150 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból, feltétel azonban, hogy a tag fizessen adót. Aki hosszabb ideig otthon van, annak adója jellemzően alacsonyabb vagy nulla lehet. Ilyenkor megoldás lehet, ha a szolgáltatásokat a házastárs vagy élettárs veszi igénybe, aki fizet adót, az otthon lévő szülőt pedig szolgáltatási kedvezményezettként jelentik be a pénztárba. Így a befizetések után akár a teljes adóvisszatérítés érvényesíthető.

Határidők és pénztári kínálat

Az önsegélyező szolgáltatásoknál 120 napos határidővel kell számolni: ennyi időn belül kell benyújtani a jogosultságot igazoló dokumentumot, illetve számlás kifizetés esetén a számlákat. A nyomtatványok minden pénztár honlapján elérhetők. A legnagyobb piaci szereplőként ismert OTP Egészségpénztár az önsegélyező szolgáltatások széles körét kínálja, igényléseiket a tagok online is benyújthatják. A Patika Egészségpénztárnál minden jogszabályban engedélyezett önsegélyező szolgáltatás elérhető, a nyomtatványok online is beadhatók, emellett hűségprogram is működik. Az Izys Egészségpénztár eredetileg önsegélyező pénztárként alakult, és később bővítette kínálatát egészségpénztári szolgáltatásokkal, így az önsegélyező támogatások széles körét nyújtja.

Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog – évente hány millió rubelbe kerül a tetem fenntartása?

Egy tömeggyilkos forradalmár-diktátor testét több mint száz éve konzerválják és őrzik Moszkvában, a Vörös téren. Ezrek látogatják mindennap a világ minden tájáról, hogy lássák Vlagyimir Iljics Uljanov bebalzsamozott holttestét, amelyet 1924-es halála óta mesterségesen tartanak fenn.

A test tartósítását Vlagyimir Vorobjov anatómia-professzor és Borisz Zbarszkij biokémikus kezdte el 1924-ben. Egy speciális oldattal – amely többek között kálium-acetátot és glicerint tartalmaz – itatják át a szöveteket, hogy megőrizzék a test rugalmasságát és formáját. A mauzóleumban a mai napig állandó, 16 °C-os hőmérséklet és 80–90 százalékos páratartalom uralkodik.

A testet körülbelül másfél évente speciális kémiai fürdőbe helyezik egy korszerű laboratóriumban, hogy megakadályozzák a bomlást. A második világháború idején, 1941-ben titokban Szibériába, Tyumenybe szállították, ahol egy speciális vonaton, illetve épületben vészelte át a harcokat.

Különféle adatok láttak napvilágot arról, hogy ez évente mennyibe kerül az orosz költségvetésnek: a becslések 13 milliótól 15 millió rubelig terjednek. Egy külön erre a célra létrehozott kutatócsoport, az úgynevezett „Lenin Lab” folyamatosan ellenőrzi a holttest állapotát. A tetemet 18 havonta teljesen újrabalzsamozzák, ilyenkor másfél hónapra egy glicerinből, formaldehidből, kálium-acetátból és egyéb vegyszerekből álló, speciális folyadékkal teli üvegkádba áztatják. Rendszeresen pótolják a hiányzó részeket, például a régóta nem létező szempillákat. Szükség esetén mesterséges bőrfelületeket vagy paraffin-alapú anyagokat használnak a szövetek élethűen tartásához.

Halála után a szovjet vezetés mindent megtett azért, hogy tudományosan is bebizonyítsa: a bolsevik vezető zseni volt. Ezért eltávolították az agyát, és egy szigorúan titkos projekt keretében megvizsgálták. A vizsgálat során több mint 30 ezer szeletre vágták fel az agyat. A szovjet kormány 1925-ben felkérte a korszak neves német neurobiológusát, Oskar Vogtot, hogy vezesse a kutatást, akinek csapata az agyat 30 953 hajszálvékony szeletre vágta fel, majd azokat üveglapok közé helyezve, mikroszkóp alatt elemezte. Az agyszeleteket évtizedekig egy páncélozott, titkos KGB-szobában őrizték Moszkvában, és a nagyközönség előtt csak a Szovjetunió 1991-es összeomlása után nyitották meg – azt is csak részben.

Oskar Vogt 1929-es hivatalos jelentésében kijelentette, hogy Lenin agykérgének harmadik rétegében a piramissejtek rendkívül nagyok és sűrűek voltak. Bár a szovjet propaganda ezt azonnal a zsenialitás bizonyítékaként tálalta, a modern tudomány és a későbbi felülvizsgálatok – például Oleg Adrianov professzor kutatásai 1994-ben – kimutatták, hogy Lenin agyában anatómiailag semmi olyan rendkívüli nem volt, ami megkülönböztette volna őt egy átlagos embertől. A sejtek méretét és szerkezetét nagyban torzították a betegségei is.

A boncolás során a patológusokat sokkolta Lenin érrendszerének rossz állapota. Az agyalapi nagy verőerek az extrém érelmeszesedés miatt annyira elkórosodtak és kalcifikálódtak, hogy amikor a boncolást végző Alekszej Abrikoszinov professzor fémcsipesszel megkocogtatta őket, az erek szinte kőként kongtak. Az agy bal féltekéje teljesen elsorvadt, és több területen elhalások keletkeztek a sorozatos agyvérzések miatt. Az orvosok számára rejtély volt, hogy egy mindössze 53 éves, nem dohányzó, alig alkoholizáló és sportos ember agya hogyan juthatott ilyen állapotba.

Sokáig tartotta magát a pletyka, hogy Lenin neuroszifiliszben szenvedett. Az agy tönkrement állapota és a tünetek hasonlítottak erre, ráadásul Lenin korábban kapott szifilisz elleni kezelést is. Ezt a verziót a szovjet állam kategorikusan letagadta és eltitkolta. Egyes modern kutatók – köztük a UCLA neurológusai – felvetették, hogy mivel Lenin állapota a halála előtti órákban átmenetileg javult, majd hirtelen görcsrohamok közt meghalt, akár mérgezés áldozata is lehetett. Mivel toxikológiai vizsgálatot Sztálin parancsára nem végeztek az agyszöveteken, ez máig titok maradt. Újabb genetikai vizsgálatok során arra jutottak, hogy a családjában halmozottan fordult elő korai érrendszeri tragédia: apja is 54 évesen halt meg agyvérzésben. Lenin valószínűleg egy ritka genetikai mutációban szenvedett, ami az agyi erek rendkívül gyors és korai meszesedéséhez vezetett.

Bár az orosz lakosság körében végzett felmérések szerint a többség inkább eltemettetné Lenint, a politikai vezetés egyelőre fenntartja a Vörös téren található mauzóleumot, és az országban továbbra is állnak a Lenin-szobrok, a kisebb településeken pedig szinte mindenütt létezik ma is Lenin utca.

Irán válaszcsapással fenyegetőzik, ha újabb támadás éri

Ha Iránt újabb támadás éri, a válaszcsapásnak nem lesznek „földrajzi korlátai” – jelentette ki szombaton Modzstaba Hamenei, Irán legfőbb vezetője az iráni sajtó beszámolói szerint. A hadsereg parancsnokaival folytatott tárgyalását követően Hamenei elrendelte, hogy a lehetséges célpontok közé vegyenek fel minden olyan amerikai és izraeli érdekeltséget, amelyet az iráni haderő elér. A fegyveres erőket arra utasította, hogy az elrettentés érdekében minden fenyegetésre azonnal és hatékonyan reagáljanak. A legfőbb vezető kiemelte: Irán szabja meg, mikor és milyen feltételekkel ér véget a konfliktus az Egyesült Államokkal.

Washingtonban a katonai fellépés lehetőségéről egyeztettek

Sajtóértesülések szerint Brad Cooper tengernagy, az amerikai haderő közel-keleti műveleteiért felelős parancsnokságának vezetője személyesen tájékoztatta Donald Trump elnököt az Irán elleni katonai fellépés lehetőségeiről. A The Wall Street Journal amerikai lap szerint a szokatlan személyes találkozó arra utalhat, hogy küszöbön áll egy újabb nagyszabású amerikai hadművelet megindítása.

Béketárgyalási javaslat és cáfolat

JD Vance amerikai alelnök a héten levelet küldött egy magas rangú iráni tisztségviselőnek, amelyben a The New York Times és a The Wall Street Journal amerikai lapok beszámolója szerint a béketárgyalások felújítását javasolta. Trump ezt cáfolta, és azt mondta, hogy az alelnök csak az egészségügyi szállítmányok beengedéséről akart egyeztetni.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak elmondta, hogy az iráni vezetés megvitatta a levelet, de Teherán egyelőre nem tervez közvetlen tárgyalásokat Washingtonnal.

Európa a háború mielőbbi befejezését sürgeti

Friedrich Merz német kancellár dél-koreai látogatásán az Iránnal vívott háború mielőbbi befejezését sürgette. Mint mondta, Európának csak az energiaárak emelkedése több mint százmilliárd eurójába került. Aragcsi az X-en a kancellár bejegyzésére azt írta, hogy százmilliárd euró semmi ahhoz a „földrengető csapáshoz” képest, amelyet az iráni fegyveres erők mérnek azokra, akik ártani mernek az iráni népnek.